2011.01.24. 10:01
Nem csak a húszéveseké a világ (kétszázharminckettő)
Felbolydult az élet a nyugdíjak körül, mióta hatályba lépett a nyugdíjpénztár-választásról szóló törvény, de senki nem az okokat nézi, hanem csak a következményeket. Én mélyreható elemzéseket végeztem a témában, és olyan megoldási javaslatot is kínálok, ami minden érintett számára kielégítő lehet.
1. KategorizálásKategória: Hivatalos
Alkategória: Tanács
Stílus: Öreges
Célcsoport: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
2. Felhasználási javaslat
A Levéltár közéleti érzékenységét próbáljuk hangsúlyozni most, amikor egy olyan kényes témához nyúlunk, mint a nyugdíjak. Mindenki tudja, hogy egy végigdolgozott élet után milyen méltatlan körülmények között kell élnie egy nyugdíjasnak, pedig lehetne ez másképp is. Ráadásul itt az államosítás is, pedig ez is lehetne másképp.
Ötletünket küldd el az ONYF-nek, és meglásd, eljön a Kánaán!
3. A levél
Tisztelt Nyugdíjfolyósító Igazgatóság!
Felbolydult az élet a nyugdíjak körül, mióta hatályba lépett a nyugdíjpénztár-választásról szóló törvény, de senki nem az okokat nézi, hanem csak a következményeket.
Én mélyreható elemzéseket végeztem a témában, és olyan megoldási javaslatot is kínálok, ami minden érintett számára kielégítő lehet. Tudom, hogy Önök csak végrehajtók és nem törvényalkotók, de mégis azt tartom helyesnek, hogy először Önöket tájékoztatom az ötletemről, mert egyrészt Önök ismerik az illetékeseket – és továbbíthatják nekik a levelemet –, másrészt ha a Parlament elfogadja az újításomat, Önök lesznek a végrehajtók, és nem árt, ha időben megismerik a részleteket.
A nyugdíjak problémája az, hogyha meg akarunk felelni az Unió előírásainak, akkor a magánnyugdíjpénztári befizetések miatt a költségvetés által kipótolt összegek az államháztartási hiányt növelik. De ez csak a felszín, ha egy szinttel mélyebbre nézünk, akkor azt látjuk, hogy több pénz kell a nyugdíjra, mint amennyit a munkavállalók befizetnek. Ha ennél is mélyebbre ásunk, akkor pedig rádöbbenünk, hogy Magyarországon az átlagéletkor 70 év körül van (nőknél kicsit több, férfiaknál kevesebb), a nyugdíjkorhatár meg 65 év. Ezt elemezve elvileg annak kellene kijönni, hogy ömlik a TB-be a pénz, mert több mint 40 éven keresztül befizető egy munkavállaló, kifizetni meg alig kell, hiszen pár boldog nyugdíjas év után jön is a temetés.
Miért akkor a hatalmas hiány?
Megmondom rögtön: az átlagéletkor azt jelenti, hogy sokan meghalnak fiatalon (40 körül), mielőtt elérnék járulékfizetésük csúcsát, akik pedig megérik a nyugdíjat, azok sokáig ki is élvezik. Azaz a kevés befizető és a sok nyugdíjas átlagéletkora olyan, mintha sok befizető és kevés nyugdíjas lenne. De nem így van, az átlagértékek megviccelnek minket.
Itt jön az én nagyszerű ötletem: mi lenne, ha az átlagértékeket kötelezővé tennénk? A halált kvázi betiltanánk 65 év alatt, és a maximális életkort 75 évben szabályoznánk. Így mindenki maximálisan kihasználná élete járulékfizetési periódusát, és csak annyit venne igénybe a nyugdíjból, amennyi jár neki az átlag alapján.
Természetesen nem gondolom, hogy a halált be lehet tiltani, és arra sem vetemednék, hogy gyilkosságot javasoljak megoldásként. Európában vagyunk, európaiként gondolkozunk és cselekszünk! Csupán járulék- és nyugdíjfizetési szempontból érvényesítjük ezeket az előírásokat: ha sajnálatos módon valaki fiatalon életét veszti, úgy az örököseinek (vagy a munkáltatójának, ez részletkérdés) fizetnie kell a járulékokat a nyugdíjkorhatár eléréséig. A nyugdíjfizetések pedig véget érnek akkor, ha a nyugdíjas eléri a maximális nyugdíjas életkort, utána a nyugdíjmentes időszak következik.
Számításom szerint így mindenki jól jár: a munkavállalók haláluk után is hasznos tagjai maradnak a társadalomnak; a nyugdíjasoknak méltó nyugdíjuk lesz arra az időszakra, amíg jár nekik a nyugdíj; az ország pedig finanszírozni tudja a kiadásokat a befizetésekből, nem kell eladósodni vagy megszorításokat bevezetni.
Kérem, hogy ötletemet támogassák, és juttassák el az illetékes döntéshozókhoz, ezzel is elősegítve Magyarország felvirágoztatását! Ha pedig elfogadják és bevezetik a javaslatomat, némi jutalmat elvárok, kisnyugdíjasként minden forint számít.
Üdvözlettel:
<Aláírás>
4. A levél hatása
Eljön a Kánaán, mégis, mi más lehetne a hatás?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://leveltar.blog.hu/api/trackback/id/tr52594581
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.01.24. 22:14:25
Van egy Sas kabaré, miszerint nem igaz, hogy a nyugdíjasokat a fiatalok tarták el, épp ellenkezőleg. :))
www.youtube.com/watch?v=ntGGDBTIkT4
www.youtube.com/watch?v=ntGGDBTIkT4
Levéltáros · http://leveltar.blog.hu/ 2011.01.24. 22:24:16
@bogancs:
A kést vágod a hátamba a Sas Józsival, te hálátlan ember! Nem elég, hogy felfuttatom a blogotokat azzal, hogy odakommentelek és belinkelem a Levéltárat, de itt spammeled nekem a Jóskát!
A kést vágod a hátamba a Sas Józsival, te hálátlan ember! Nem elég, hogy felfuttatom a blogotokat azzal, hogy odakommentelek és belinkelem a Levéltárat, de itt spammeled nekem a Jóskát!
Levéltáros · http://leveltar.blog.hu/ 2011.01.24. 22:46:43
@bogancs:
Kizárólag a saját vicceimen nevetek, még akkor is, ha fáj a visszatartás. A színvonalnak megvan az ára.
Kizárólag a saját vicceimen nevetek, még akkor is, ha fáj a visszatartás. A színvonalnak megvan az ára.
Hozzászóltál